Rövid leírás:
CAS-szám: 70288-86-7
Molekulaképlet: C48H74O14
molekulatömeg: 875,09
Kémiai szerkezet:
| Alapvető információk | |
| Termék neve | Ivermektin |
| Fokozat | Gyógyszerészeti fokozat |
| Megjelenés | Fehér por |
| Assay | 99% |
| Szavatossági idő | 2 év |
| Csomagolás | 25kg/karton |
| Állapot | Száraz hűvös helyen |
Az Ivermectin leírása
Az ivermektin egy parazitaellenes szer, amely hatékony az onchocerciasis vagy "folyami vakság" kezelésében. Mivel az ivermektin megakadályozza, hogy a felnőtt férgek mikrofiláriákat termeljenek, évente csak egyszer vagy kétszer kell beadni. Az ivermektin, más néven Ivomec, egy olyan gyógyszer, amely jó hatással van az atkabetegségek kezelésére.
Az ivermektin hatásai
Az ivermektin fehér vagy világossárga kristályos por, amely metil-alkoholban, észterben és aromás szénhidrogénben, de vízben oldódik. Az ivermektin egyfajta antibiotikum, amely fonálférgeket, rovarokat és atkákat hajtó és pusztító hatással bír. Az ivermektinből készült injekciót és pasztillát főként haszonállatok gyomor-bélrendszeri fonálférgének, szarvasmarhák hypodermózisának, borjúlégy kukacnak, birka orrlégy kukacának, valamint juhok és sertések rühének kezelésére használják. Emellett az ivermektin a növényi parazita fonálférgek (ascarida, tüdőféreg) kezelésére is elérhető baromfiban. Ezenkívül mezőgazdasági rovarirtó szerként is elkészíthető az atkák, a xylostella plutella, a káposztahernyó, a levélbányász, a filoxéra és a fonálférgek elpusztítására, amelyek széles körben élősködnek a növényekben. Ennek a rovarirtónak a legkiemelkedőbb tulajdonsága, hogy kevés mellékhatással rendelkezik, és egyszerre sokféle parazitát képes elűzni és elpusztítani belsőleg és külsőleg egyaránt.
Az ivermektin farmakológiája
Az ivermektin az avermektinek néven ismert anyagok osztályába tartozik. Ezek makrociklusos laktonok, amelyeket egy aktinomyceta, a Streptomyces avermitilis fermentációjával állítanak elő. Az ivermektin egy széles spektrumú szer, amely háziállatok fonálférgei és ízeltlábúak ellen aktív, ezért széles körben használják az állatgyógyászatban.[1]. A gyógyszert először 1981-ben vezették be emberben. Hatékonynak bizonyult számos fonálféreg, például Strongyloides sp., Trichuris trichiura, Enterobius vermicularis, Ascaris lumbricoides, horogférgek és Wuchereria bancrofti ellen. Azonban nincs hatása a májgombákra és cestodákra[2].
